Édes-savanyú sertés – Kínai klasszikus házias változatban
Édes-savanyú sertés recept hozzávalók és elkészítés leírása. Recept elkészítés ideje 50 perc.
Az édes-savanyú sertés a kínai konyha egyik legkedveltebb főétele, ahol a ropogós bundás hús és a gyümölcsös, édeskés-savanykás mártás tökéletes harmóniát alkot. A friss paprika, ananász és bambuszrügy különleges ízt adnak ennek a fogásnak, miközben a szójaszósz és az almaecet gondoskodik a jellegzetes keleties karakterről. Egy könnyen elkészíthető, mégis különleges étel, amely garantáltan feldobja az ebédet vagy a vacsorát.
Édes-savanyú sertés
Hozzávalók
- 60 dkg sertéskaraj
a páchoz:
- 1 db tojásfehérje
- 1 evőkanál kukoricakeményítő
- 2 evőkanál szójaszósz
- 1 evőkanál vörösbor
- 1 kávéskanál só
- 1/2 kávéskanál fekete bors őrölt
a mártáshoz:
Elkészítés
- A sertéskarajt először megmossuk, majd konyhai papírtörlővel szárazra töröljük. Ezt követően a húst 2 cm vastag, hosszúkás csíkokra vágjuk, ügyelve arra, hogy minden darab hasonló méretű legyen, így egyformán sül majd.
- Egy közepes tálban habverő segítségével keverjük össze a tojásfehérjét, a kukoricakeményítőt, a szójaszószt, a vörösbort, valamint adjuk hozzá a sót és az őrölt fekete borsot. A masszát addig keverjük, amíg teljesen sima, csomómentes és sűrű állagú lesz.
- Ebbe a pácba beleforgatjuk a feldarabolt sertéshúst, majd lefedjük, és legalább 2 órára a hűtőbe tesszük, hogy az ízek jól átjárják a húst. (Ha van időnk, akár egy egész éjszakára is bepácolhatjuk, így még zamatosabb lesz.)
- A zöld és piros paprikát megmossuk, kicsumázzuk, majd kb. 2 cm-es kockákra vágjuk. A bambuszrügyet és az ananászkonzervet lecsöpögtetjük, majd azokat is apróbb darabokra vágjuk.
- Egy nagyobb serpenyőben (vagy wokban) felhevítjük az olajat, majd rádobjuk a paprikákat, és erős lángon 2-3 percig pirítjuk, hogy kissé megpuhuljanak, de roppanósak maradjanak.
- Ezután hozzáadjuk a bambuszt és az ananászt, majd ráöntjük a szójaszószt, ketchupot, almaecetet, húslevest és cukrot. Az egészet összekeverjük, és 4-5 percig forraljuk, amíg a mártás kissé besűrűsödik és fényes lesz. Ha szükséges, egy csipet sóval ízesítjük.
- (Ha szeretnénk még sűrűbb mártást, egy kevés vízzel elkevert keményítőt adhatunk hozzá a főzés vége felé.)
- Egy tálban a tojássárgáját, a lisztet, a kukoricakeményítőt és a sört simára keverjük, hogy sűrű, palacsintatésztához hasonló állagú masszát kapjunk. Egy csipet sóval ízesítjük.
- A tojásfehérjét kemény habbá verjük, majd óvatos mozdulatokkal, spatulával beleforgatjuk a masszába, hogy könnyű, levegős tésztát kapjunk.
- Egy mélyebb serpenyőben vagy lábasban bő mennyiségű olajat hevítünk fel kb. 170–180°C-ra. A bepácolt húsdarabokat egyenként belemártjuk a sörtésztába, majd azonnal az olajba helyezzük.
- 5–6 perc alatt aranybarnára és ropogósra sütjük őket, közben néhányszor megforgatjuk, hogy minden oldala egyenletesen átsüljön.
- A kisült húsokat papírtörlőre szedjük, hogy a felesleges olaj lecsepegjen róla.
- A frissen sült, ropogós húscsíkokat azonnal tálaljuk. A tetejére öntjük a forró édes-savanyú mártást, és az egészet friss párolt rizssel vagy pirított tésztával kínáljuk.
- A hús kívül ropogós, belül omlós, a mártás pedig selymesen édes-savanykás ízével tökéletes harmóniát alkot vele.
Jegyzet
Kalória
Gyakran ismételt kérdések az Édes-savanyú sertés recepthez:
Az édes-savanyú sertés egy klasszikus kínai főétel, amely a világ számos országában elterjedt a kínai konyha egyik legismertebb fogásaként. Lényege, hogy a pácolt és bundázott sertéshúst bő forró olajban aranybarnára sütik, majd egy édes-savanyú mártással öntik le, amelynek fő összetevői a szójaszósz, a ketchup, az almaecet, a cukor, valamint gyakran ananász és zöldségek (például paprika, bambuszrügy).
Az étel különlegessége az ízek kontrasztjában rejlik: az édes, savanykás és sós elemek egyensúlya adja meg azt a harmonikus, friss és egzotikus karaktert, amely a kínai ételek sajátja. Az édes-savanyú sertés egyaránt lehet elegáns ünnepi fogás vagy hétköznapi vacsora, és kiválóan párosítható párolt rizzsel vagy pirított tésztával.
A tökéletes textúra eléréséhez fontos, hogy a sertéskarajt vékony, egyforma csíkokra vágjuk, majd a pácolási időt (legalább 2 óra) mindenképpen betartsuk. A pácban lévő tojásfehérje és kukoricakeményítő bevonatot képez a húson, amely megakadályozza, hogy kiszáradjon sütés közben. A forró olajban (170–180°C) történő gyors sütés biztosítja, hogy a bunda ropogós maradjon, míg a belső rész szaftos marad.
A mártás sűrűségét a kukoricakeményítő oldja meg. Fontos, hogy a keményítőt mindig egy kevés hideg vízben keverjük el, mielőtt a forró mártáshoz adjuk. Ezzel elkerülhető a csomósodás, és szép, fényes, selymes állag érhető el. A mártást közepes lángon, folyamatos keverés mellett kell főzni, amíg eléri a megfelelő sűrűséget.
A sör könnyű, levegős textúrát ad a tésztának, de alkoholmentes alternatívaként használhatunk szénsavas ásványvizet, gyömbérsört, vagy akár szóda vizet is. Ezek is biztosítják a megfelelő levegősséget és ropogós eredményt a sütés során, miközben az íz sem változik jelentősen.
Történet:
Az édes-savanyú sertés a kínai konyha egyik legismertebb és legnépszerűbb főétele, amely már évtizedekkel ezelőtt meghódította az egész világot. A recept eredetileg a kantoni régióból származik, ahol a szójaszósz, a ketchup, az ananász és az almaecet harmóniája teremtette meg az egyedi édes-savanyú mártás ízvilágát.
A ropogósra sült sertéskaraj és a gyümölcsös, selymes szósz együttese egyszerre hozza el az egzotikus ízeket és az otthonos melegséget. Az étel különlegessége abban rejlik, hogy a sörbundás sertés egyszerre omlós és roppanós, miközben a bambuszrügy és a paprika frissessége tökéletesen kiegészíti a kínai főétel gazdag aromáit.
Tálalás:
Az édes-savanyú sertés legszebben forrón tálalva mutat, közvetlenül sütés után, amikor a bundás hús még ropogós, a mártás pedig selymesen fényes. A klasszikus kínai mód szerint párolt rizs vagy tojásos pirított rizs mellé kínálják, de jázminrizs és rizstészta is remekül illik hozzá.
A tálalásnál fontos, hogy a forró édes-savanyú mártás a húsra kerüljön, ne alá, így a bunda nem ázik el, mégis átjárják az édes-savanyú ízek.
Díszítésként adhatunk mellé frissen vágott zöldhagymát vagy pár darab ananászkockát, amelyek kiemelik a kínai konyha esztétikus, színes megjelenését.
Ital ajánló az Édes-savanyú sertés mellé:
Gyerekeknek:
- Ananászos gyümölcslé – tökéletesen harmonizál az édes-savanyú ízekkel, frissítő és természetes gyümölcsös aromájával kiegészíti az étel trópusi jellegét.
- Jázmintea hűtve – koffeinmentes, enyhén virágos ízű ital, ami jól illik a keleti konyha fogásaihoz.
- Házi limonádé egy csipet mézzel – enyhén savanykás, frissítő ital, ami segít kiegyensúlyozni a mártás édességét.
Felnőtteknek:
- Száraz fehérbor (pl. Chardonnay) – kiválóan illik az édes-savanyú mártás intenzív ízeihez és a ropogós hús textúrájához.
- Gyömbérsör – enyhén csípős, karakteres ital, amely felerősíti a kínai fűszerezés egzotikus jegyeit.
- Jégbe hűtött Asahi vagy Tsingtao sör – a klasszikus keleti sörök remekül frissítenek és ellensúlyozzák a mártás édességét.
Alternatív hozzávalók:
Ha nincs kéznél sertéskaraj, az étel elkészíthető csirkemellből vagy pulykamellből is, így könnyedebb, diétásabb változatot kapunk. Az ananászkonzerv helyettesíthető friss ananásszal, amely még intenzívebb ízt ad a mártásnak.
A bambuszrügy helyett használhatunk vízigesztenyét vagy zöldborsót, amelyek szintén jól illenek az édes-savanyú mártás textúrájához.
A szójaszósz és a ketchup mellett kísérletezhetünk chili szósszal is, ha egy kicsit pikánsabb ízvilágot szeretnénk elérni. A sör a bundában ásványvízzel vagy gyömbérsörrel is helyettesíthető, ha alkoholmentes verziót készítenénk.
Egészségügyi előnyök:
Az édes-savanyú sertés mérsékelt fogyasztás mellett kifejezetten tápláló főétel lehet, ha figyelünk az alapanyagok minőségére. A sertéskaraj értékes fehérjeforrás, amely hozzájárul az izomzat fenntartásához és regenerációjához. A zöldségek, mint a paprika és a bambuszrügy, magas rosttartalmuk révén támogatják az emésztést, és jelentős mennyiségű C-vitamint tartalmaznak.
Az ananász természetes bromelain-enzimet tartalmaz, amely segíti a fehérjék lebontását és gyulladáscsökkentő hatású.
Ha a receptben csökkentjük a cukor mennyiségét és kevesebb olajat használunk a sütéshez, a fogás könnyebbé és egészségesebbé válik, miközben az eredeti kínai ízvilág megmarad.
Variációk:
Az édes-savanyú sertés receptje rendkívül sokoldalúan alakítható, attól függően, hogy milyen ízvilágot szeretnénk elérni.
- Készíthetjük édes-savanyú csirkéből, ha könnyebb húsra vágyunk.
- A marhahúsos változat mélyebb, karakteresebb ízt ad, különösen szójaszószban pácolva.
- A vegetáriánus édes-savanyú verzióhoz a hús helyett tofu vagy gombafélék is használhatók, például shiitake vagy laskagomba.
A mártás ízét változtathatjuk narancslével, mangóval vagy chili szósszal, ha egzotikusabb ízvilágot szeretnénk elérni.
A tészta helyett panko morzsás bundát is alkalmazhatunk, amely extra ropogós textúrát ad a húsnak.
Érdekességek:
Az édes-savanyú mártás eredete a kínai Guangdong tartományba vezethető vissza, ahol a helyi szakácsok a halételekhez kezdték használni ezt az ízkombinációt. A ketchup csak később, a nyugati konyha hatására került a receptbe, és ettől vált világszerte ismertté.
Érdekesség, hogy a klasszikus kínai főétel receptje országonként más és más formában terjedt el: az amerikai változat édesebb, a maláj és a thai verzió viszont csípősebb és fűszeresebb.
A ropogós sörbundás sertés és az édes-savanyú mártás kombinációja az 1970-es évektől kezdve vált Magyarországon is népszerűvé, főként az első kínai éttermek megjelenésével.
Ma már sok házi változata létezik, de az igazi titok mindig a frissen sült hús és a forró, selymes mártás arányában rejlik.
