Babos mártás

Mit jelent a „babos mártás”? A babos mártás egy bab alapú, sűrű, krémes mártás, amely a főtt vagy pürésített bab természetes ízére és textúrájára épül.A magyar étlapokon főként sertés- és marhahúsételek kísérőjeként jelenik meg, olykor füstölt vagy szalonnás aromákkal kiegészítve. A mártás lényege: A babos mártás jellegzetességei: Színét a felhasznált bab határozza meg: Alap összetevők: […]

Olvasson tovább

Alma mártás

Mit jelent az „alma mártás”? Az alma mártás egy gyümölcsalapú, enyhén édeskés–savanykás mártás, amely főként pecsenyék és sült húsok kísérőjeként jelenik meg.Lényege, hogy az alma összefő vagy pépesedik, ízét pedig fűszerek, citrom és gyakran egy csipet cukor vagy méz kerekíti, így a mártás frissítő, lágy és harmonikus ellensúlyt ad a húsok szaftosságának és zsírosságának. Az […]

Olvasson tovább

Tormamártás

Mit jelent a „tormamártás”? A tormamártás a magyar konyha egyik klasszikus, karakteres mártása, amelynek alapját a reszelt torma csípős aromája adja. A mártás egyszerre élénkítő, pikáns és krémes, ezért kiváló kísérője főtt húsoknak és egyes zöldséges fogásoknak. A torma természetes ereje miatt a mártás mértékkel csípős, de jól kiegyensúlyozva nem tolakodó. Tormamártás – klasszikus összetevők: […]

Olvasson tovább

Hagyományos sütés

Mit jelent a „hagyományos sütés”? A hagyományos sütés olyan hőkezelési eljárás, amelynek során az alapanyag zsiradék vagy forró levegő hatására készül el. A cél a megfelelő átsülés, az íz- és állagkialakítás, valamint a pirult felület létrehozása. Két alapformája különböztethető meg. a) Zsiradékban sütés Ebben az esetben a nyersanyag felmelegített zsiradékban (olaj, zsír, vaj) puhul meg […]

Olvasson tovább

Rákóczi módra

Mit jelent a „Rákóczi módra”? A Rákóczi módra elnevezés a magyar vendéglői konyha egyik gazdag, ünnepi készítési módját jelöli. Az így készült fogásokra jellemző a sonkás–zöldborsós–gombás ízvilág, amelyet gyakran sajttal gratinírozva (sütőben rápirítva) fejeznek be.A stílus lényege a tartalmas feltétezés és az összesütés, amely krémes belsőt és aranybarnára pirult felszínt ad az ételnek. Rákóczi módra […]

Olvasson tovább

Erdészné módra

Mit jelent az „erdészné módra”? Az erdészné módra elnevezés a magyar éttermi nyelvben olyan fogásokat jelöl, amelyek erdei gombával készülnek, illetve rusztikus, erdőhöz kötődő alapanyagokat és ízvilágot hordoznak. A név a hagyományos, vadászos–erdei konyha hangulatát idézi, ahol a gomba, a szalonna és a vaj domináns szerepet kap. A megnevezés kétféleképpen jelenik meg az étlapokon: Erdészné […]

Olvasson tovább

Wilson módra

Mit jelent a „Wilson módra”? A Wilson módra készített ételek olyan fogásokat jelölnek, amelyeket gombás-tejszínes, gyakran sonkás vagy baconös ragúval tálalnak, sokszor sajttal pirítva vagy sütve. Jellemzője a krémes, selymes állag, a lágy, harmonikus ízvilág és a magyaros konyhában gyakran használt gomba + tejszín páros. Hol használják? A kifejezés leginkább vendéglátásban, étlapokon fordul elő — […]

Olvasson tovább

Tokaji módra

Mit jelent a „tokaji módra”? A tokaji módra készült ételek olyan fogásokat jelölnek, amelyek Tokaji borral, leggyakrabban Tokaji Aszúval vagy Tokaji Furminttal készülnek. A jelölés arra utal, hogy az ételhez készült mártás vagy redukció édes, gyümölcsös, boros aromavilágot kap, amelyet kizárólag a Tokaji bor egyedülálló jellege ad. A stílus mindig elegáns, gazdag, illatos, enyhén édeskés, […]

Olvasson tovább

Székely módra

Mit jelent a „székely módra”? A székely módra készült ételek jellegzetessége, hogy savanyú káposztával készülnek.A megnevezés a magyar konyhában szinte mindig azt jelöli, hogy a fogás alapja hús + savanyú káposzta, amelyek együtt főnek össze, gyakran pirospaprikával, tejföllel vagy hagymával gazdagítva. A „székely” jelző nem feltétlenül erdélyi eredetet jelent ebben az esetben, hanem a magyar […]

Olvasson tovább

Szegedi módra

Mit jelent a „szegedi módra”? A szegedi módra jelölés olyan magyar éttermi megnevezés, amely zöldséges, csipetkés, paprikás alapú fogást takar.A kifejezést több ételtípusnál használják – különösen: de a közös elem minden esetben az, hogy a fogás vegyes zöldségekkel és csipetkével (házi csipetke tésztával) készül. Fontos: a „szegedi” jelölés nem savanyú káposztás ételt jelent – az […]

Olvasson tovább