Torma (Armoracia rusticana) mint konyhai zöldség alapanyag leírás.
Származás
Már a római Columella és Plinius is említést tesz egy hasonló gyökérféléről. Őshazája Délkelet-Európa és Délnyugat-Ázsia. A Volga és a Don vidékén mindmáig az életerő jelképe. Gyógyhatásának köszönhetően gyorsan elterjedt a híre a világon és a XII. századtól Európa szinte minden országában megkezdték termesztését.
Jellemzés
A torma alakja hosszúkás, répaszerű. Színe szürkés fehér, íze jellegzetes, borsos, csípős. A vadon növő fajták gyökereinek hossza nem ritkán a 40-60 cm szélességet, még átmérője a 6 cm-t is eléri.
Fajtái
Magyarországon termesztett torma fajták: Bagaméri, Bagaméri Delikát, Danvit, Pózna, Nyírnemes, Norda, Petrence,
Elkészítés, felhasználás
A tormát alapvetően mártások ízesítésére használjuk. Lereszelés után keverhetjük olajjal, ecettel, tejszínnel. Ízesíthetjük mustárral, cukorral, almával. Kiváló kísérője marhahúsoknak, halaknak, füstölt ételeknek, de kenhetjük akár szendvicsek tetejére is.
Vitaminok, ásványok
A torma főként enzimeket, B- és C-vitamint, valamint káliumot, kalciumot, nátriumot és magnéziumot, illetve aminosavakat tartalmaz.
Élettani hatások
A torma jól használható a légutak tisztítására, fogyasztása gyulladáscsökkentő hatású, illetve serkenti a veseműködést.
