Zöldborsó (Pisum sativum) mint konyhai zöldség alapanyag leírás.
Származás
A Közel-Keleten végzett ásatások kimutatták, hogy a borsó egyike az emberiség ősrégi kultúrnövényeinek. A Jarmóból (Zagrosz-hegység) előkerült növényi maradványok között a mezei borsó elszenesedett magját is megtalálták. A jarmói leletek azt bizonyítják, hogy a borsó termesztésbe vétele minden bizonnyal a Kelet-Kurdisztán hegyes-völgyes vidékein történt és innen terjedt el a neolitikus hullám nyugati irányú vándorlásával i.e. 7000 és 6000 között.
Jellemzés
Az igazán zsenge borsó íze édeskés, kevéssé keserű, színe élénk zöld.
Fajtái
A borsónak is több mint 250 fajtája létezik. Ezek közül a három legfontosabb: Mangetout, melyet egészben, hüvelyestől fogyasztunk. Zsenge borsó, mely egy törpe fajta és végül a cukorborsó, mely mint azt neve is sejteti a legédesebbet valamennyi közül.
Elkészítés, felhasználás
A zöldborsó puhára főzése, bár egyszerűnek tűnik, mégis nagy figyelmet igénylő feladat. A borsó kedvezőtlen tulajdonságai közé tartozik ugyanis, hogy egy ideig puhulnak a szemek, majd elkezdenek keményedni. Ennek megelőzésének egyik módja, ha lobogó vízben egy szál mentával főzzük puhára a szemeket.
Vitaminok, ásványok
A zöldborsó fontos helyet foglal el a korszerű táplálkozásban. Jelentős cukor- és fehérjetartalma mellett értékét főleg az A-, B1- és C-vitamin, valamint foszfor-, vas-, kálium- és magnéziumtartalma adja.
Élettani hatások
Nagyon kevés az olyan zöldségféle, amelyben több a magnézium mint a kalcium. A magnézium minden puha szövetben jelen van, a csontok és az izmok szempontjából is fontos. Ez az előfordulási arány pedig lehetővé teszi, a kalcium felszívódását, megtartását a csontokban és az izmokban. A magnézium meggátolja a kalcium kioldódását a csontokból.
